92 éves nagymama Japánból: csodálatosan összetett, bonyolult mintákat hímez labdákra!

Japán számomra a "kis csodák országa", ahol minden apró részletre figyelnek, ami a tárgykultúrát illeti. Ez az az ország, ahol nagyon speciális művészeti ágazatok alakultak ki, látszólag "haszontalan" apróbb-nagyobb tárgyakra. Többek között ilyen az origami (papírhajtogatás), az ikebana (virágrendezés művészete), a hikaru dorodango (fényesre sikált sárlabdacsok készítése - ezt én is próbáltam, sajnos sikertelenül), vagy a "labdahímzés".

Ezeket az elbűvölő labdákat japánul "temari"-nak hívják, jelentése: "kézi labda". Eredetileg régi kimonók darabjaiból készítették. Ennek hagyománya Kínából indult, de a 7. században Japánban is elterjedt. Újévi ajándékként adták, mert a boldog életet, jó szerencsét, a hűséget és a szívbéli barátságot is szimbolizálta. A labdába néha zörgő magokat vagy titkos, kézzel írott üzenetet rejtettek.

A képeken egy 92 éves nagymama munkái láthatók. 60 éves korában tanulta meg a technikát, és azóta több, mint 500 egyedi mintázatú labdát készített. Máig kiváló látása és finom keze van, ami ebben a korban már nem jellemző. Hogy tudása ne vesszen el, szívesen tanítja azokat, akik szeretnék elsajátítani ezt a műfajt.  A labdákon megfigyelhetők a szakrális geometria elemei, melyek együtt gömbmandalát alkotnak.

Még több kép: http://www.flickr.com/photos/nanaakua/tags/temari/

Óriás mandalák a tengerparton

Ezek a hatalmas mandalák sem az örökkévalóságnak készültek, hisz már az első dagály elviszi őket! (Nóóórmális? -kérdezné Besenyő Pista bácsi.) Az ott élők többsége azt mondja erre: gyönyörű dolgok ezek, de mi értelmük, ha órákon belül megsemmisülnek? A nyugati típusú, materiális szemléletű emberek nem értik azt, ami egy keleti ember számára természetes. Az örök körforgás: születés, növekedés, lebontás, újjászületés... Valójában semmi sem vész el, legfeljebb a forma szintjén. E gigantikus méretű homokrajzok holografikus lenyomatai éppúgy megmaradnak a homokszemekben, a tengervízben, vagy a személők emlékeiben, az éterben, mint minden, amit gondolunk, kimondunk, cselekszünk. A mintázatok rendje a természet isteni rendjét tükrözi. A művész, Tony Plant így rendezgeti a lelkét nap mint nap, örömet okozva a tengerpartra látogatóknak is.

http://tonyplant.tumblr.com/

Az élet lefestése mandalával - beszélgetés Boros Bettyvel

A Youtube mandalás videói közt kutatva találtam rá erre a beszélgetésre, és nem voltam rest végignézni. Nagyon megörültem neki, annál is inkább, mert ösztönzően, inspirálóan hatottak rám Betty szavai és bemutatott munkái. Sok év tapasztalata áll mögötte, és lenne mit tanulnom tőle. 

Néhány csodás, üvegre festett mandalája:

Homokba rajzolt pillanatkép - szél söpri, víz viszi - de legyen a sajátod!

A pillanat varázsa 

 

Egy facebook-os hozzászólást idézek, mely gondolatokat indított el bennem:

"Buddhisták itt Budapesten készítettek homok mandalát és azt tanították, hogy mindenkinek saját magának kell elkészíteni a mandaláját.  A saját energiáinkra van szükségünk .Azért csinálják színes homokból, mert naponta változik a rezgésünk másra van szükségünk, úgy színben mint formában. Ezért mindenki készítse el a saját mandaláját!!! Hiszen abban minden benne lesz amire szükségünk van!" Tudni kell azt, hogy a homokmandalát, ha elkészült, pillanatok alatt összesöprik. Hiába készült napokig, hetekig folyamatosan. El kell engedni!  A pillangó is sokkal tovább van hernyó és bábállapotban, mint kifejlett pillangó-létben. Épp ez a varázsa, a rövid élete! Épp ezért szerettem bele az élő homokanimációkba is, melyeknek hazai mestere Cakó Ferenc. Eldöntöttem, hogy felveszem vele a kapcsolatot. A fejleményekről majd később...  Addig itt egy rövid videó:

 

Legyen a Te sajátod!

Hát ez az! Legjobb, ha magad készíted. Akár ilyen pillanatnyi formában, akár tartósabb rajzként, festményként. De ha erre idő hiányában nincs lehetőséged vagy nincs hozzá kedved, mégis nagyon vágysz  egy mandalára, nézz körül! Valamelyik majd megszólít. De csak azt vedd meg, amibe tényleg beleszerettél!

Ha magad készítenéd, arra hamarosan sok új tippet adok. Hogy ne menjen el az alkotásra szánt időd külföldi oldalak böngészésével, folyamatosan bemutatok majd igazi különlegességeket.

Arra most ne számíts, hogy itt ingyen letölthető kifestőkre akadsz. Tonnaszámra találhatsz magyar és külföldi oldalakon is. Arra jó, hogy színezgess, inspirációkat kapjál.

Örömteli alkotást, boldog adventi készülődést kívánok!

A mandala oldalam újjászületőben van!

Régi barátaimnak, ismerőseimnek nem kell bemutatkoznom, de ha új vagy az oldalamon, hadd kezdjem pár szóval magamról. Kalemandra vagyok Székesfehérvárról, mesterségem címere álomszövő és fényhajlító, mandalákat és egyéb képeket festő, versíró, könyvszerző, énekes-dalszerző, környezettudatos és természetszerető tündér-hippi-sámán-madárasszony, fűzfánfütyülős kótyomfitty. És nem utolsó sorban feleség és kamasz fiú édesanyja.

Volt egyszer egy blogom, a Mandala-neked, mely az idők során igen látogatott oldal lett. Eleinte  személyre szóló fraktálmandalákat készítettem fűnek-fának ingyenesen, kezdetben lelkesen, de aztán annál kedvetlenebbül. Körülbelül az 50. fraktálmandalánál abbahagytam. Az emberek vegyes érzelmekkel fogadták. Volt, akinek nagyon tetszett, mert telibe találtam, volt, aki viszont fanyalgott, de azt mondta, ha már ingyenes, akkor nem veszít vele semmit. Igazából semmi elképzelésem nem volt arról, milyen lehet egy igazi, személyre szabott mandalakép, és inkább olyan kérdéseim voltak, hogy ki milyen színt szeret, mi a szerencseszáma, stb. Most már látom, hogy tévúton voltam.

Aztán egyszer nekiültem, és megcsináltam egy kifestőkönyvet, hogy e-book-ként értékesíthessem. Nos, ez rövidesen ingyenes lett, mert egy ismeretlen lelopta, majd több helyre föltette...

Az évek során rengeteget festettem, rajzoltam, és megosztottam a képeimet, és egy idő múlva megdöbbenten tapasztaltam, hogy a közösségi oldalakon szépen visszaköszönnek. Hol az eredeti fotó, hol eladó hímzés vagy üvegfestmény formájában, más alkotói név alatt.  Így jártam...

A blogom az utolsó "kegyelemdöfést akkor kapta meg, mikor a mandalaneked google fiókomat hirtelen ötletből (mert hogy fölöslegesnek találtam) megszüntettem, de elfelejtettem, hogy a képek többsége az ottani albumokban van - illetve csak volt. Huss, elszállt az összes fraktál, kaleidoszkóp-mandala, festmények fotói, melyek akkorra már a gépemről is elvesztek, és a festmények ki tudja, kikhez kerültek. Például ez a kis szarvasos akrilfestmény: 

De most valami újat indítok!

Az még titok, milyen "finomságokat" fogok itt bemutatni. Amíg az új "csemegéket" előkészítem, megosztom néhány korábbi festményemet.